Hogyan készüljünk a nyelvvizsgára, hogyan tanuljunk idegen nyelvet?

Szótárazás, magolás, unalmas fordítások – sokak számára ezt jelenti a nyelvvizsgára való felkészülés. De gyakran még ez is kevés a vágyott papír megszerzéséhez. Hogy hogyan tehetjük hatékonnyá és izgalmassá a tanulást? Csokorba szedtünk néhány tippet, amelyekkel eredményesebbé és gyorsabbá válhat a felkészülés, akár írásbeli, akár szóbeli nyelvvizsgáról van szó.

Szótanulás

A magolás hosszadalmas és nem is túl eredményes módszer, mégis sokan így próbálnak szavakat tanulni. A szakemberek szerint azonban szerencsésebb, ha kifejezéseket írunk a szótárfüzetünkbe, és azokat próbáljuk meg memorizálni. Ez azért is jó, mert ha például egy kifejezést szeretnénk angolra fordítani, akkor sokkal magyarosabb megoldás születik, mintha csak a szavakat tudnánk külön-külön. Másrészt, így egyszerre több szót is elsajátítunk, és a szövegkörnyezet is segítségünkre lehet abban, hogy beugorjon a szó jelentése. Ráadásul kész mintákat tanulunk meg, amelyek segítenek abban is, hogy ne kelljen annyit gondolkodni beszéd közben a szavak egymáshoz fűzésén.

Kellemeset a hasznossal

Könnyebbé tehetjük a tanulást azzal is, ha összekapcsoljuk a kellemeset a hasznossal, azaz például a hobbinkkal kapcsolatos idegen nyelvű cikkeket vagy könyveket olvasunk, vagy feliratos filmeket nézünk a szinkronizált helyett, esetleg megnézzük kedvenc dalunk szövegét, vajon jól értettük-e eddig. Az is hatékony megoldás, ha külföldi nyaraláskor elhatározzuk, hogy nagyon érdeklődőek leszünk, próbálunk minél több mindent elolvasni az adott országról idegen nyelven, és sokat társalgunk a helyiekkel is.

A szótárazás sem feltétlenül rémálom

A legtöbb diákot a hideg rázza már a szótárazás gondolatától is. Ha megszeretni nem is fogjuk, azért, ha odafigyelünk néhány apróságra, gyorsabbá és könnyebbé tehetjük a munkát. Érdemes egynyelvű szótárakat használni, ez esetben ugyanis a szó keresése közben is újabb idegen nyelvű szavakat, kifejezéseket tanulhatunk meg, kapcsolhatunk össze. Ha nyomtatott szótárban gondolkodunk, akkor viszonylag újat és minimum középméretűt szerezzünk be. Az online szótárakat érdemes óvatosan kezelni, néhány ingyenesen letölthető elektronikus verzió kezdetleges ugyanis, és nagyon könnyen félre lehet vele fordítani. Itt is célszerű gondosan kiválasztani azt az oldalt, amely szakmailag elfogadott, jó minőségű és alapos.

Igék szótárazása

Az igéket mindig 2. és 3. alakkal együtt írjuk ki, lehetőség szerint úgy, hogy alkotunk vele egy kifejezést. Azt is célszerű megnézni, hogy milyen prepozíciókat lehet hozzá használni, és pontosan miként. Ha több legyet szeretnénk ütni egy csapásra, akkor azt is megnézhetjük a szótárban, hogy mi a főnév, jelző és határozó párja az igének. Vannak ugyan olyan nyelvek, ahol nem problematikus a kiejtés, de például az angolnál nem árt, ha a fonetikus átírást is rögzítjük a szótárunkban, hogy később ne kelljen azon törnünk a fejünket, hogyan is kell kimondani az adott szót. Ha tanácstalanok vagyunk, használjunk hangos szótárt! A lényeg, hogy amíg nem tudjuk biztosan, hogyan helyes egy szó kiejtése, addig ne mondjuk ki, nehogy hibásan rögzüljön! Lehet, hogy bonyolultan hangzik, de összességében jobban járunk ezzel a módszerrel, mint a hagyományos szótárazással. Ugyan az elején időigényesebb, és több odafigyelést kíván meg, de később megtérül a plusz munka.

Kitartás és rendszeresség

Már a nyelvtanulás, vizsgafelkészülés elején érdemes kitűzni a célokat, és stratégiát, időbeosztást készíteni. Az eredményhez ugyanis kitartásra és rendszeres, lehetőleg napi szintű gyakorlásra van szükség. Nem baj, ha csak fél óra tanulást tudunk belepréselni egy-egy napba, de fontos, hogy ennyi időt mindig, következetesen szánjunk rá.

Célkeresztben a szövegértés

Számos változata ismert az írott szöveg megértésével kapcsolatos feladatoknak, ám a lényeg közös, hiszen mind azt teszteli, mennyire sikerült befogadnunk az olvasottakat. Előfordul, hogy úgy érezzük, minden szót értünk külön-külön, a mondat értelme összességében mégis homályos. Ilyenkor célszerű nyelvtanilag elemezni a mondatot. A kulcs pedig a sok-sok gyakorlás. Ha tucatnyi ilyen feladatot oldunk meg a vizsga előtt, akkor valószínűleg könnyen boldogulunk majd a megmérettetésen is.

Mi a helyzet az íráskészséggel?

Ahogy már a szótárazásnál is megjegyeztük, fontos, hogy kifejezésekben gondolkodjunk, így elkerülhetjük, hogy fülsértően magyaros szerkezeteket alkossunk az adott idegen nyelven. A vizsgáztatók a javításkor külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy mennyire sikerült ezt a kritériumot megvalósítanunk. Számít az is, mennyire gördülékeny, frappáns a szöveg, és hogy elértük-e a kommunikációs célt, valamint a formai szabályok betartását is elvárják a nyelvezet helyes megválasztása mellett.

A „rettegett” magnó

Sok vizsgázó életét keseríti meg a magnós feladat. Általában azért vesszük nehezen ezt az akadályt, mert a felkészüléskor nem helyezünk elég hangsúlyt erre a feladattípusra. Pedig számtalan hanganyaggal tesztelhetnénk előzetesen tudásunkat, akár a felkészítő tanárunktól is kérhetünk ilyeneket, de vannak direkt ezt a feladatot tesztelő CD-s kiadványok is, vagy akár videókat, filmeket is nézhetünk. Ha a vizsga előtti egy hónapban sikerül beépítenünk a magnóhallgatást a mindennapjainkba, akkor valószínűleg nem lesz majd gondunk a vizsgán a szöveg megértésével. A lényeg, hogy eleinte többször is meghallgathatjuk a szöveget, ám a megmérettetés előtti egy-két hétben már csak annyiszor, ahányszor a vizsgán is lehet, így kapunk ugyanis reális képet arról, hol tartunk.

Gondolkodjunk idegen nyelven!

A vizsga előtti időszakban használjunk ki minden percet a gyakorlásra! Ez akár azt is jelentheti, hogy a buszon utazva eljátszunk a fejünkben egy párbeszédet, amint egy ellenőr elkéri a jegyünket, vagy helyet adunk egy idős embernek. De lehet ez egészen más téma is, a lényeg, hogy az adott nyelven gondolkodjunk. Az úton sétálva kiszemelhetünk egy tárgyat, amelyet be kell mutatni, vagy egy történetet is kitalálhatunk köré. Az a legfontosabb, hogy pörögjön az agyunk, használjuk a nyelvet.

Forrás: Dobos Ágota, BCE