A vizsga szóról csak keveseknek jut pozitív dolog az eszébe. Persze ha túl vagyunk rajta, és jól sikerült, akkor más a helyzet, de a megmérettetés előtt a diákok többsége ideges, feszült. Pedig nem feltétlenül kellene ennek így lennie. Akkor miért nyomasztó élmény mégis a vizsga?

A vizsgadrukk összetett élmény

„A vizsgázók többsége már jó előre felzaklatja magát a számonkérés miatt. Ahogy közeledik az időpont, egyre kényelmetlenebbül érzi magát, és egyre inkább aggódni kezd a sikertelenség miatt. Sokan már a vizsgára készülve megkezdik az idegeskedést, mi minden fog félrecsúszni, hol fogják elrontani a feladatok megoldását" – osztja meg tapasztalatait Kiss István, a Felvi pályaválasztási tanácsadója. „Az eredmény az lehet, hogy hullámokban a fizikai rosszullét határáig sodró rossz érzés önti el az érintetteket, ami időről időre a bizakodással váltakozva csökkenhet is. Néhányan emiatt még arra is képtelenné válnak, hogy alaposan felkészüljenek a vizsgára. A tanulás, az információk feldolgozása ugyanis komoly zavart szenved ilyenkor" - teszi hozzá a szakember.

Alkohol, cigaretta

Sokan ilyen helyzetben instant megoldást keresnek: alkoholhoz, cigarettához vagy egyéb, keményebb szerekhez nyúlnak. Pedig a szorongás egyes típusai előnyösek is lehetnek. Ugyan kevesen szoktak a vizsgaszorongással kapcsolatban erre a pozitív hatásra gondolni, de biztosan fel tudunk idézni mindannyian olyan helyzeteket, amikor a kétségbeesés határán hirtelen olyan ötleteink lettek a feladatok megoldására, amikkel ki tudtunk mászni szorult helyzetünkből. Ezek a „véletlen" jó megoldások többnyire nem a semmiből születtek. A vizsgahelyzet indukálta stressz bizonyos határok között képes növelni a teljesítményt, különösen azoknál a diákoknál, akik általában hisznek abban, hogy minden nehézségen túl fognak jutni" – pontosítja a képet a pszichológus.

Mi is a szorongás?

A szorongásnak fiziológiai, viselkedéses és pszichológiai hatásai vannak. A fiziológiai – vagy más néven testi – tünetek leggyakrabban az izmok megfeszülésében, szaggatott légzés képében jelentkeznek, gyakori tünet a száj kiszáradása is, és egyre szaporább lesz a szívverés is. „A viselkedéses tünetek között a leblokkolás, a cselekvésképtelenség a leginkább szembetűnő. Ez okozhatja, hogy hirtelen ügyetlenné válunk, mindent elrontunk, kiborítunk, botladozunk és még a legegyszerűbb feladatokat is csak nehezen tudjuk megoldani" – jellemzi a helyzetet Kiss István. A viselkedéses jellemzők közé sorolhatjuk a döntésképtelenséget is. Zavarossá válik a gondolatmenet, nehezen fogalmazzuk meg gondolatainkat, akár esszé formájában, akár szóban kell számot adnunk tudásunkról. Vannak, akiknek szó szerint eláll a szava ilyen helyzetekben.

Rosszabb teljesítményt is okozhat a stressz

Ugyan vannak, akik jobban teljesítenek vizsgahelyzetben, de az ilyenkor átélt szorongás sok esetben megakadályozhatja, hogy értelmesen olvassuk el a szövegeket, megértsük a kérdéseket, rendezzük a gondolatainkat, vagy legalább a kulcsszavakat felfogjuk a kérdésből. A legvégső fázisban teljes lelki blokkot élünk meg, amikor már semmi sem megy. A pszichológiai élmény mindeközben a zavar, szégyen, elégtelenség élménye – zárja az összefoglalót a pszichológus.

Mi a megoldás?

A szorongás hátterében gyakran korábbi sikertelen teljesítmények emléke húzódik meg: amikor egyszerűen kikapcsoltunk, és képtelenek voltunk a helyes válaszokat megtalálni egy felelés vagy számonkérés során. Az is ok lehet persze, ha azt érezzük, hogy nem készültünk fel kellő alapossággal, és bizony komoly esély van arra, hogy nem tudunk megküzdeni az akadállyal. Ennek hátterében több dolog is állhat: elképzelhető, hogy a diák elcsúszott a vizsga előtti időbeosztással, eredménytelen tanulási stratégiákkal próbálkozott, esetleg nem sikerült értelmesen rendszereznie a megtanulandó anyagot. Nem utolsósorban meg kell említeni a pihenést, ha valaki fáradtan érkezik a számonkérésre, ezzel megalapozza a szorongás fiziológiai hátterét – mondja a pszichológus.

Utolsó éjszaka már ne tanuljunk!

Fontos, hogy kipihenten érkezzünk a megmérettetésre, ezért nem érdemes a vizsga előtti utolsó éjszakát áttanulni. A fáradtság ugyanis a szorongáshoz hasonló testi tüneteket okoz, így hozzájárulhat a vizsgadrukk fokozódásához. „Még alapos felkészülés és viszonylag relaxált állapot ellenére is felléphet a szorongás, ha elkezdünk amiatt aggódni, hogy leégünk a vizsgán, társainkhoz képest gyengébb teljesítményt hozunk. A negatív gondolatok eredményeként képesek vagyunk annyira felzaklatódni, hogy rövid időn belül produkáljuk a szorongás összes, korábbiakban már felsorolt testi tünetét" – hívja fel a figyelmet a pszichológus.

Sokat segít a sport

Segíthet a szorongás leküzdésében, ha a testi tünetek ellen dolgozunk, a megfeszült izomzatot lazítani próbáljuk. Ehhez hasznos lehet a sportolás a felkészülési időszakban. Járjunk el kocogni, úszni, igazából bármilyen mozgásformát választhatunk, csak előnyünk származhat belőle. A légzés-ritmus lassítására, mélyítésére és ehhez kapcsolódóan a szívritmus normalizálására törekszünk. Valójában bármilyen sport megfelelő lehet, ha szívesen végezzük. Bármilyen sport segít abban, hogy a felgyülemlett feszültséget fel tudjuk oldani.

Gondoljunk kellemes dolgokra!

A stressz mentális hatását csökkentheti, ha néhány kellemes emlék felidézésével megpróbáljuk megnyugtatni magunkat. Ehhez bármilyen emlékkép előhívása megfelelhet, ami békével tölt el minket, ami szép, kellemes élményt hív elő. A legfontosabb: próbáljunk meg pozitív módon gondolkodni! Ne azon rágódjunk, hogy mi lesz, ha megbukunk, vagy hogy mindenki jobb nálunk, hanem koncentráljunk arra, hogyan tudnánk csökkenteni a szorongásunkat. Keressük meg azokat a személyesen fontos, hihető mondatokat, amelyekkel csökkenteni tudjuk a stresszt! Összpontosítsunk arra, hogy ez is csak egy, a sok vizsga közül, vagy hogy az eredmény nem a személyiségünket, a képességeinket, csupán az adott tárgyból elsajátított tudásunkat értékeli! Ha így állunk hozzá, könnyebben megy majd a megmérettetés.